2.fejezet
Darknessa 2006.09.17. 16:09
Talán soha többé...
Talán,soha többé…
-Nessyyyyyyyyyyyy!Már megint megetted a főzőcsokoládét!Most azonnal kimész a boltba!1-2!-hallatszott egy ideges hang a földszintről.
-Megyek már Hoyate!Csak felöltözök…-Kómásan kiszállt az ágyból,mag elslattyogott a szekrényéhez.Kivett egy egyszerű fekete nadrágot és felsőt,belebújt a cipőjébe és már indult is.Közben gondolkodot.
-Olyan furát álmodtam…De valósnak tűnt…Egy szellem.Hogy hívták?Sísé!-Amint kimondta a nevet megjelent az imént emlegetett szellem.
-Áááááááááááááááá!-kiáltott fel meglepetésében Nessy.
-Hééé,nyugi,a végén meghallják!Titokban kell engem tartanod!-figyelmeztette a szellem.
-Ja,bocsi.De most nem jöhetsz velem,csak ha valahogy kitudlak csempészni.Végülis nem lehet baj…-A szellem eltűnt a lány megleszaladt a földszintre.Szerencséjére nem találkozott senkivel.Már az ajtó előtt volt,amikor egy hang megálljt parancsolt a háta mögött.
-Azért ennyire nem sürgős.Valami baj van,Darknessa?-kérdezte a mester gyanakodva.
-Nem nincs semmi.Teljesen jól vagyok.-hadarta a lány.A mestere csak rosszallóan megrázta a fejét.Nessy kilépett az ajtón.Melegen sütött a nap.Boldogan ment végig a közértbe vezető úton.Gyorsan oda akart érni,így átment azon a parkon,ahol előző nap voltak a barátjával.Belépett a park díszes vaskapuján.Vidáman szaladt át amásik kapuhoz.Már majdnek kilépett volna amikor egy ismerős hang szólította.Boldogan fordult meg és szaladt a hang tulajdonosához.
-Szia,rég láttalak!-köszöntötte vidáman a fiút.
-Én is Nessy.-nevetett fel a fiú,de aztán lelohadt az arcáról minden vidámság.
-Mi baj?-kérdezte aggódva Darknessa.
-Mondanom kell valamit.Üljünk le.-A lány bólintott és együtt mentek a legközelebbi padig.A fiú leült és mutatta a lánynak,hogy foglaljon helyet.Az izgatottan leült.
-Nessy,ígérd meg,hogy mindig a legjobb barátom maradsz.-kezdett bele a fiú.
-Nem kell megígérnem,mert örökre az leszel.Valami baj van,Hao?
-El kell mennem.Valószínüleg soha többé nem jövök vissza.-hajtotta le a fejét a fiú.
-Hao…ez nem jó vicc…-mondta a lány elhaló hangon.
-Sajnos nem vicc.De kérlek ne búsulj miattam.És ne gyere utánam.
-Jól tudod,hogy ezt nem ígérhetem meg…
-Ha mindenáron követni akarsz,nagy sámánná kell válnod.Ha legyőzöd Yoh Asakurát,teljesítetted a célod.Azt rád bízom,hogy hogy találod meg.Jól jegyezd meg…Viszlát Nessy,már indulnom kell.Csak látni szerettelek volna.-felállt és elindult a park másik végébe.
-Hao,várj!-futott utána Nessy.Szorosan megölelte.A fiú viszonozta.-Hiányozni fogsz.Nem is tudod mennyire…Te vagy a legjobb barátom…-A lány arván egy kövér könnycsepp gördült le.
-Te is hiányozni fogsz.De remélem egy nap még találkozunk…-Elengedte a lányt.-Ne sírj miattam…-Letörölte a könycseppeket,majd elhátrált a lánytól.Végül egy tűzgolyóban tovatűnt.
-Nem lehet…
-Elment túl kell tenned magad rajta…Keresd meg inkább azt a Yoh Asakurát,ha eljön az ideje…
-Talán…Hiányozni fogsz,Hao.HAOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO!-ordított bele a semmibe.
Ekkor egy lány Japánban verejtékezve ült fel az ágyában.Fekete haja rátapadt az arcára.Nehezen kapkodta a levegőt.
-Jól vagy?-suhant oda mellé szelleme.
-Persze,Sisé,semmi bajom.Csak álmodtam.Emlékek,nincs jelentőségük.-Ivott pár kortyot az éjjeliszekrényén található vízból,majd vsszahanyatlott a párnára és elnyomta az álom.Szelleme egy percig elgondolkozva nézte,majd szertefoszlott.
Nehéz nap vár rá.A Sámán Torna egyik versenyzője és még vár rá egy meg az első körben.Nem múlik rajta semmi,de mégis jobban izgul,mint máskor.Érezte,hogy ez lesz az a meccs,ami megváltoztathatja az egész sorsát.Semmi sem lesz a régi.Már nem.Azóóta,amióta eljött Kínábó,hogy felkeresse régelvesztett barátját és a titkozatos Yoh Asakurát…
|